Aki megtanulta az első leckét a startupokról, tudja, hogy globális piacra kell tervezni. Sok startupper ennek megfelelően két felhasználói csoportot céloz: ingyenes vagy freemium alkalmazásoknál a "mindenki", fizetős szolgáltatásoknál vagy fizikai megoldásoknál pedig a "25-35 év közötti nyugati középosztály" vagy divatosabban az "Y generáció".

A megközelítés előny, hogy nagyon pesszimista becslések is nagyon szép eredményeket mutatnak. Hiszen ha egy app három barátom közül kettőnek tetszik, akkor ebből extrapollálva a teljese piacra, és a becslést leosztva egy nagyon biztonságos százas osztóval még mindig több tízmilliós felhasználói táborra számíthatok. Azonban vannak hátrányai is. Design thinking szemszögből az egyik nagy probléma, hogy az ilyen széles körben definiált felhasználói bázis nehezen megfogható, így nehéz nekik tervezni.

A felhasználók és a probléma szorosan összefügg. Egy jól megadott felhasználói csoporthoz könnyebb problémát keresni, egy jól meghatározott problémához pedig az embereket, akiket érint. Itt is mint a design thinking használatakor szinte mindenhol iteratív megközelítéssel lehet célt érni. A legkisebb felhasználói csoporttal kell kezdeni: leülni valakivel beszélgetni. Ha már van elképzelésem a területről, célzottan kiválasztok egy embert. A legkönnyebb a közvetlen ismerősök köréből válogatni. Például egy intelligens otthoni hálózat esetén bárki szóba jöhet, aki saját családi házában lakik, és megvannak az anyagi lehetőségei a tervezett költség vállalására. Ilyen embert a legtöbb problémához, ötlethez lehet találni. Persze nehezebb a helyzet, egy külföldi piac esetén, de már itthon is lehet olyan embert találni, aki egy amerikaihoz, némethez, franciához hasonlóan él és gondolkodik.

A felhasználók mindig érdekesek. Szeretem azokat a helyzeteket, amikor irányítatlanul az általa jól ismert témában beszélgethetek valakivel, vagy inkább beszéltethetek valakit. A diákoktól kezdve a szerelőkön, ügyfélszolgálatosokon keresztül más vállalkozókig, kutatókig szívesen veszem a rövid, 30-40 perces beszélgetéseket, amikben betekintést nyerhetek a másik ember hétköznapjaiba. Szigorúan mérnöki szempontból: megismerni a módszereket, amiket használ, és a problémákat, amikkel szembesül.

A kiváncsiság könnyen eljuttat egy jó ötlethez: a jó ötleteket könnyebb megtalálni, mint kitalálni.